Csak saját felelősségre kattints a képre!

Mint korábban megírtuk, Kovács Zsolt látja el az MPVI Zrt. vezérigazgatói teendőit 2013. január 24-étől. Bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nem mellékelt képet a közlemény mellé, azért mi találtunk róla.

Előadás közben

Fogadja a gratulációkat

Ördögvillát felmutatva

 

Szabadidőruhában

 Diktálja a ritmust

„Menni fog az. Méterenként egy közmunkás az autópálya mellett, kezükben állami mobil… Számolnak, diktálnak egyeztetnek:) 700 km autópálya három műszakban mindkét irányban…4,2 millió új állás.” (Forrás: ismeretlen zseni a Facebookról)

Józsi vazze! A térkép szerint fenn kell számolnunk a kocsikat! (Foto: zaol.hu)

Ha a kkv-k racionalizálni szeretnék nyomtatási költségeiket, akkor beruházási szemléletmódjukon és nyomtatási infrastruktúrájuk kezelésén egyaránt változtatniuk kell – állítja A nyomtatás ésszerűsítése – Beszerzési szempontok a kkv-k számára című, az OKI Europe támogatásával létrejött tanulmányában az IDC. 2011-ben Európában a lézer- és LED-nyomtatók értékesítése három százalékot meghaladó mértékben nőtt a kkv-szektorban. Ez a növekedés arról is árulkodik, hogy a vállalkozások – élve az új technológiák nyújtotta előnyökkel – egyre több nyomtatási feladatot oldanak meg házon belül.

A nyomtatóhasználat nyomon követése
Ahol nap mint nap hatalmas mennyiségű információ keletkezik, ott a felhasználók előszeretettel használják a nyomtatást az adatok könnyebb feldolgozására. Ez gyakran oda vezet, hogy a szükségesnél több példányt nyomtatnak ki, vagy indokolatlanul használják a színes nyomtatást.

A vállalkozásoknak jobb rálátással kell rendelkezniük arra, hogy alkalmazottaik mennyit nyomtatnak, sőt, ezt kézben is kell tartaniuk. Ennek érdekében érdemes olyan szoftverek beszerzését fontolóra venniük, amelyek képesek a nyomtatási feladatokat azonosítani, nyomon követni és kezelni.

„Nem szégyen, ha a nyomtatáson spórolunk” bővebben

A Microsoft Magyarország reakciója az ODFA Miniszterelnök Úrnak küldött nyílt levelére:
„Tisztelt Elnökség,
2013. január 21-én kelt, Magyarország Miniszterelnökéhez intézett nyílt levelükben több ponton is utalnak a Kormány és a Microsoft Magyarország között megkötött stratégia megállapodásra, a Digitális Otthon illetve a Nemzeti Közoktatási Portál programokra.

Levelük és annak végén feltett kérdések alapján, fontosnak tartom az ODFA magyar tagozata elnökségének pontos tájékoztatását. Annak érdekében, hogy erre mielőbb sort keríthessünk, személyes találkozóra szeretném meghívni Önöket.

A találkozó időpontját kollégáim fogják egyeztetni titkárságukkal!
Együttműködésüket előre is köszönöm,
Papp István
Microsoft Magyarország”

Az ODFA Magyarország válaszlevele:
„Tisztelt Papp István!
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Köszönjük levelét!
A Szövetségünk által felvetett kérdések alapvetően a kormányzati döntések kapcsán születtek. Mindazonáltal nyitottak vagyunk az Ön által javasolt találkozóra, amennyiben az a nyilvánosság bevonásával és a kormányzati döntéshozók részvételével jöhet létre.

Bízunk benne, hogy az oktatási piacon kialakítható olyan helyzet, ahol a Microsoft állami beavatkozás és a verseny korlátozása nélkül meg tudja méretni termékei és szolgáltatásait, s reméljük olyan javaslatokkal tud segíteni a magyar IT fejlődésében mely a nemzet érdekeit szolgálja.

Várjuk a javasolt időpontot.
Üdvözlettel,
Ivacs Gabriella
ODFA Magyarország Elnökség”

Hooda Math

Fegyelmi vizsgálat indult egy középiskolai tanár ellen Japánban, miután fény derült rá, hogy büntetésből sósavat itatott két diákjával kémiaóráján – írta az Aszahi Simbun napilap.

A Gamagori városának oktatási hivatala által lefolytatott vizsgálat szerint a tanár közölte diákjaival, hogy aki elrontja a feladott kémiai kísérletet, annak büntetésből sósavat kell innia. Két diáknak nem sikerült a kísérlet kivitelezése, ezért a tanár 15 milliliternyi erősen hígított sósav megivására kényszerítette őket.

A diákok nem szenvedtek egészségkárosodást, de az oktatási hivatal elfogadhatatlannak nevezte az esetet, és kilátásba helyezte a tanár megbüntetését. A hivatal sajtótájékoztatón kért bocsánatot a történtekért.

Az eset még tavaly decemberben történt, de csak az utóbbi napokban jutott a hivatal tudomására, miután egy szülő értesítette őket. A tanár azt mondta, azért fenyegette meg a diákokat a szokatlan – és potenciálisan egészségkárosító – büntetéssel, hogy így motiválja őket, ugyanakkor később elismerte, hogy hibázott — írja az MTI.

(Mi lett volna, ha minderre a földrajz órán kerül sor: meg kellett volna enni a földgömböt? Egyébként nap, mint nap iszunk hígított savat, például a szódát. Ennek ellenére nem értünk egyet a kőszikla keménységű tanárral. A -szerk- megj.)

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szövetségünk, az ODFA Magyarország 2008-as megalakulása óta azon dolgozik, hogy megismertesse a politikai döntéshozókkal, az informatikai szakemberekkel és a közvéleménnyel a nyílt dokumentumformátum (ODF) előnyeit és lehetőségeit.

2008-as tanulmányunkban kimutattuk, hogy a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak. Az uniós tapasztalatok azt mutatják, hogy a „tulajdonosi” zárt szoftverek beszerzése előnytelen üzlet.

Az erős és független kormányzati informatika a nyílt szabványok, nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező államigazgatási alkalmazásával alakítható ki, ahogyan arra a korábbi, „egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról” szóló, 1479/2011. számú kormányrendelet kísérletet is tett.

Az állami szolgáltatások felhasználói, azaz intézmények, vállalkozások és állampolgárok közvetlenül érdekeltek a nyílt formátumok, nyílt szabványok közigazgatási alkalmazásában, mivel egy valóban nyílt e-közigazgatási rendszer esetében nem kell megvásárolniuk drága, zárt forráskódú irodai szoftvereket ahhoz, hogy használhassák az állam által működtetett informatikai közműveket.

A szoftvermonopólium piacteremtésének lényege, hogy az adott vállalat adja a kizárólagos platformot, az alaptechnológiát, és csak erre épülhetnének rá a kereskedelmi és technológiai alvállalkozók, partnerek. Ez jelentősen leszűkíti a versenyt, kifejezetten akadályozza az innovációt. Az Európai Unió, a hazai szakpolitikusok is számtalanszor hangsúlyozták, hogy az üdvözlendő irány egyértelműen a semleges, nem egyetlen gyártó befolyása alatt álló, konszenzusos alaptechnológiák és a valódi, nyílt szabványok választása, amely azonnal növeli a stratégiai mozgásteret, elősegíti az innovációt, és lehetőséget ad a hazai cégeknek, hogy függetlenül, értéknövelő módon, fővállalkozóként végezhessék tevékenységüket.

Az Ön kormányának nyilatkozatai, a szakpolitikusokkal folytatott párbeszédeink alapján egyértelmű, hogy Önök tisztában vannak az informatikai függetlenség jelentőségével. Értik a nyílt megoldások alkalmazásának jelentőségét a közigazgatásban és az oktatásban. Kollégái az elmúlt két évben számos fórumon bizonygatták nyílt szoftveres elkötelezettségüket, több alkalommal biztosították a szakmát, a hazai vállalkozásokat arról, hogy megszüntetik az ország informatikai függőségét, és a jövőben hazai vállalkozások is lehetnek fővállalkozók Magyarországon. Pontosan értik azt is, hogy az informatikai függőség komoly anyagi terhet jelent az országnak, lehetetlenné teszi a versenyképesség javulását és a hazai vállalkozások térnyerését.

A 2012-es év során sajnos bebizonyosodott, hogy a kormány az elmúlt másfél-két évben csupán a szavak szintjén támogatta a nyílt dokumentumformátumok alkalmazását, a formátumok alkalmazása során számos alkalommal az amerikai szoftveróriás érdekeit képviseli a hazai vállalkozások, felhasználó intézmények és az állampolgárok ellenében. A részletek kapcsán figyelmébe ajánljuk szövetségünk évértékelőjét, amelyet e levélhez mellékelve elküldtünk Önnek.

Miniszterelnök Úr!

Ön tavaly novemberben találkozott a Microsoft második emberével, majd – pontosan ahogyan az Ön elődje 2009-ben – bejelentette, hogy stratégiai megállapodást köt az amerikai vállalattal, ezzel tovább erősítve monopolhelyzetét.

Szíjjártó Péter néhány héttel ezt követően bejelentette, hogy a kormány a fenti céggel együttműködésben valósítja meg a Digitális Otthon programot és hozza létre a nemzeti digitális közoktatási portált, majd e portálon teszi elérhetővé a teljes digitális tananyagot a diákok számára.

Az oktatás az informatikai kultúra kulcsa.
Nem értünk egyet azzal, hogy egy amerikai multinacionális vállalat által biztosított eszközök és szolgáltatások teszik Magyarországot egy „több ponton összekapcsolt, modernebb és hatékonyabb társadalommá”. Meggyőződésünk, hogy a nyílt szabványok, nyílt formátumok és az ezeket natív módon használó megoldások emelik Magyarországot az innovatív, versenyképes és termelő országok közé. Ezért ez a döntés sem szakmailag, sem stratégiailag nem igazolható, szembemegy a nemzetgazdaság érdekeivel és az Ön kormányának szakpolitikusai által deklarált korábbi kijelentésekkel.

Tekintettel arra, hogy a Microsoft második emberével való találkozása és az Ön ezt követő döntése nélkül nyilván nem lett volna lehetséges egy ilyen politikai hátraarc a korábbi törekvésekhez képest, személyesen Önhöz fordulunk az ügy kapcsán.

A közoktatási portál létrehozásával kapcsolatban kérjük Önt, hogy hozza nyilvánosságra a Microsofttal megkötött stratégiai megállapodás minden részletét, hogy láthatóvá váljanak azok az előnyök, amelyekért Ön a továbbiakban fel kívánja adni az ország informatikai függetlenségét. Emellett választ szeretnénk kapni az alábbi kérdésekre:

Képes lesz-e a tervezett rendszer a felhasználó intézmények, diákok, tanárok számára ingyenes eszközökkel biztosítani a közoktatási platformon tárolt adatok, dokumentumok teljes körű elérését, akár nyílt eszközökkel is?

Képes-e a tervezett rendszer a nyílt szabványok mentén együttműködni más rendszerekkel, képes-e tökéletesen kezelni a nyílt formátumokat? Milyen garanciát tud felmutatni a redmondi cég ezekkel kapcsolatban?

Milyen hatástanulmányok támasztják alá, hogy ez a zárt platform valóban tartalmaz hozzáadott értéket az oktatásban részt vevők számára? Milyen egyéb lehetőségeket vizsgáltak?

Mennyibe kerül a portál kifejlesztése, majd üzemeltetése a következő 5 évben?

Kiszámolták-e, hogy milyen költségekkel járna a rendszer kivezetése?

Mi az az előny, amelyért cserébe megéri feladni a hazai oktatási informatika függetlenségét?

Hogyan lehetséges, hogy Önök már eldöntötték, hogy milyen platformot alkalmaznak, amikor e tárgyban semmiféle előzetes versenyeztetés, közbeszerzés nem történt?

Milyen garancia van arra, hogy a közoktatással összefüggő közadatvagyon a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően hazai, állami kezelésben marad?

További kérdéseink Önhöz:

Miért érdeke a Magyar Államnak, hogy a közoktatási és közigazgatási intézmények a hazai és külföldi tapasztalatok alapján egyaránt jól bevált, sok esetben ingyenesen elérhető, szabad megoldások helyett drága és zárt licenceket szerezzenek be?

Vásárolt-e, és ha igen, mekkora értékben a Magyar Állam közvetlenül a Microsoft írországi központjából 2011–2012-ben?

Miért érdeke az Ön kormányának, hogy a hazai adóforintokból az ír IT-adóparadicsomot és az amerikai gazdaságot támogassuk?

Az Ön döntése nyomán létrejövő együttműködés milyen módon növeli a hazai vállalkozások versenyképességét? Mikor lehetünk fővállalkozók saját hazánkban?

Az Önök által korábban meghirdetett szoftverpiaci nyitás hogyan egyeztethető össze egy ilyen, az irodai szoftverpiacot alapjaiban befolyásoló központi döntéssel?

Milyen módon segíti az innovációt, ha hazai termelés és fejlesztés helyett kizárólagosan egy nyugati multinacionális vállalat termékeit terjeszti és propagálja az állam?

Meggyőződésünk, hogy az ország számára az a kedvező, ha az informatikát nem csupán beszerezzük, hanem valódi hozzáadott érték keletkezik Magyarországon.

Határozottan kérjük Önt,
hogy haladéktalanul állítsa le a Közoktatási Portál versenyellenes megvalósítását, vizsgálja felül a redmondi, amerikai multinacionális vállalattal kötött stratégiai megállapodást, és korábbi ígéreteiknek megfelelően biztosítsa:

a nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező jellegű alkalmazását a közigazgatásban, államigazgatásban, oktatásban,

a korrekt piaci versenyt az oktatási szférában,

a dokumentum- és információkezelés, valamint az információs szabadság területén a függési viszonyok megszüntetését a megfelelő törvénymódosításokkal,

biztosítsa az átláthatóbb és megalapozott döntéshozatalt ebben a nemzetstratégiailag kiemelten fontos kérdésben,

utasítsa a szakminisztériumokat a korábban ígért nyílt szoftveres stratégia végrehajtására.

Ahogy korábban, szervezetünk most is felajánlja támogatását a folyamat tervezése, elindítása és végrehajtása kapcsán. Reméljük, hogy a jövőben számíthatunk valódi szakmai együttműködésre.

Budapest, 2013. január 21.

Tisztelettel,
Az ODFA magyar tagozatának elnöksége